Jump to content
Autós körverseny és szépségverseny ×

Roberto D Williams Karaktertörténete


Roberto D Williams

Ajánlott bejegyzések

ingrid-bergman-rossellini-family-00o-d9t                                                            Roberto D Williams 1998. június 15-én született, Los Santosban, a helyi kórházban.Volt egy huga és egy öccse akiről nem akart beszélni sosem, és megfogadta nem is fog.Gyermekévei körülményeihez mérve nagyon jók voltak. Ez tényleg nagy szó, ugyanis Roberto Los Santos egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb bandakörnyére született, a Grove Streetre, nem az epicentrumban, hanem az utca bejárata körüli kis házukban éldegéltek.
Nem csoda, hogy a kis Robi (ugyanis így hívják barátai) hamar megtanulta a helyi szokásokat: bandaháborúk (olykor fegyverropogásra ébredtek), az utcasarkon drogot árultak gyerekek; szóval mindent megtapasztalt, amit ahogy a Groovon mondták: "Egy nigger gyereknek meg kell".
Édesanyja és édesapja sem szerette volna, ha fiúkat magával ragadja a bűnözés, így azt találták ki, hogy kerítenek neki olyan barátokat, akik mindettől távol állnak. Így ismerte meg  Troy-t, aki hű társa volt a bajban.
Akárhogy próbálták szeretett szülei a világ sötét oldalától megóvni őt, néha puszta csínytevésből, de lopott. Nem kell nagy dolgokra gondolni, akár egy almát is szívesen elkötött, adrenalin függő lett. Mindekkor 8 éves volt, mit volt mit tenni, ha a gyerek adrenalinfüggő, csinálni kell neki valami testhezálló elfoglaltságot -erre annyira nem is volt szükség, hiszen szeretett Roberto-nk nem állt le kisebb lopásokkal-; szóval megkértek egy urat, aki valamivel leköti a fiút. Ezzel rátalált első kedvenc elfoglaltságára: extrém helyeken bringázott, természetesen Troy-al, akivel sok időt töltöttek együtt.
Így élt a család, csak édesapja dolgozott, hiszen jó fizetést kapott, mert ekkor egy transport cégnél dolgozott. De 2005-ben egy nagy csapás érte a családot: a kenyérkereső, azaz édesapja, Richard D Williams megbetegedett, és gondozásra szorult, amit meg is kapott, mert édesanyja, Melinda D Williams töretlenül gondozta, ennek ellenére 2007-ben, hugyhólyagrákban elhalálozott. Ekkor már nagyon rosszul éltek, mivel Kelly nem talált jó munkát és jogosítvány hiányában csak egy gyárba tudott munkát találni.
Ekkor határozott el valamit; el fognak költözni, volt valamiféle rossz számítógépük -talán Windows XP futott rajta, ezt a bácsikától, Michael D Williams-tól kapta Roberto 10. születésnapjára, ezen futotta át állás és lakáshírdetések után az internetet, ekkor bukkant rá egy gyönyörű városkára: San Fierro-ra. Bérelt egy kis másfél szobás lakást (az előzőt eladták, így volt pénzük költözni), és elment egy állásinterview-ra, ahol fel is vették, hétfőn kezdhet. Itt szinte ugyanakkora bérrel indult, mint amekkorával befelyezte az előző gyárban: szóval mostmár nem volt semmi anyagi gondjuk.
Ugyanis az ekkor 14 éves Roberto-t nem igazán fogadták be sehova bőrszíne miatt, így gyakran tartotta a kapcsolatot interneten keresztül a Los Santosban maradt családdal és Mario Mauricio-val, ugyanis még a mai napig csodálatos barátok. Ekkor kezdett Roberto lelkileg összetörni, már nem kötötte le az adrenalin, nem akart biciklizni, többnyire csak szobájában ült és a falat bámulta, ezekben az órákban gyakran sírva fakadt, pedig ez nem volt rá jellemző: ekkor vette észre édesanyja, hogy valami nincs rendben. Azt csinálta, mint minden jó anyuka tenné ebben a helyzetben: leült vele beszélgetni és kiderült, hogy leginkább édesapja elvesztése zavarja. Édesanyja -aki nagyon jártas volt a varrásban- hímzett neki egy házi áldáshoz hasonló fali vászondarabot: amelyen gyöngy betűkkel ez állt:
"Az élet egy hosszú idő, ezt midenképpen hasznosan kell tölteni, még akkor is ha az ember úgy is érzi, nem a maga ura! 
Ezt az időszakot, amit mi életnek nevezünk minél több és több élménnyel kell megtölteni. Ha pedig az ember egy gödörben érzi magát, mindenképpen meg kell próbálni
kimászni abból, még ha több láb mély is. Soha ne hagyd, hogy összecsapjanak fölötted a hullámok!
 "
Ez nagyon megérintette Roberto lelkét, s elkezdett gondolkodni mi is szeretne lenni.
Arra jutott hogy autókereskedőként tengetné napjait; de eszébe jutott, hogy sokan mennyire lenézik őket, így ezt elvetette, ekkor pattant ki az ötlet fejéből: "Biztos van egy cég ebben a városban is, ahol tudok fuvarozni, mint ahogy apa tette!"
Ezzel a gondolattal, de inkább céllal élte mindennapjait, 18 éves koráig, mikor összekuporgatott pénzét jogosítványba fektette, pontosabban beiratkozott, mivel erre még nagyon sokat kellett tanulni, de nem igazán volt más dolga akkoriban, ekkorra már szerzett "barátokat", akik nemsokára a létezéséről is megfeledkeztek, tehát nem volt dolga, tudott tanulni.
Mikor megszerezte a hőn áhított műanyag kártyát, akkor gondolkodás nélkül kölcsön kért 10.000$-t édesanyjától és vett egy Chevrolet Chevelle '67-est, kicsit rozsdás volt, de korához képest nagyon jó állapotú. Ekkor alakult ki benne egy újabb "szerelem", az autózás.
Imádott vezetni, de édesanyja felé még tartozott nem kevés pénzzel, amit meg szeretett volna adni, de a tankolás így is odavert a kasszájának. Ekkor jelenkezett a San Fierro Transporthoz, ahova fel is vették és kapott egy saját teherautót, egy Yankee márkajelzésűt, ő erről még nem hallott, de nem is érdekelte, azt csinálta amit szeretett és mellé még fizettek is érte.
Szépen, lassan, komótosan, de gyűlt a pénze, megegyeztek édesanyjával, hogy havonta fizet neki 500$-t (ezt az egész visszafizetősdit hagyta volna az asszony a francba, de fiát nem tudta leállítani, így megpróbálta észrevétlenül rákölteni azt). Húsz hónap alatt ezt ki is fizette, viszont volt egy kis pénzze, és imádta a motorokat, szóval eladta a Chevit, majd a tartalékait is beleadva vett egy motort. Ezt megunván egy Mercedesre ruházott be, egy szürke e420-ra, majd egy fehért e250-re. Nem volt oda a Mercikért, de ez a két darab nagyon tetszett neki. Mikor megunta gyönyörű, hófehér e250-ét, úgy döntött, hogy német vonalon marad, de átpártol a bajorokhoz. Ekkor vásárolt egy bordó e38-at, amit általában driftre építenek (ezt is arra használták), viszont így nem tetszett neki, szóval egy szerelővel át rakták összkeresre, később át is festette, méghozzá sötétzöldre.
Nemrég úgy döntött, hogy jelentkezik a Los Santos Taxi-hoz, viszont végül nem nyerte el tetszését a szervezet, így nem jelent meg a megbeszélt időpontban a taxitelepen.
Így folytatta jól megszokott életét, fuvarozással.

Eltelt pár év a fuvarozással , majd szertett egy Toyota Supra-ra amit 1-2hónap után fel is tuningolt barátjával Troy-al.(Ezt is driftre használták)

És egyszer csak azt mondta neki Troy ,,Hé te olyan rég raboltunk kéne rabolni újra".Roberto meglepődötten nézte Troy-t majd így szólt:Igazad van nem hozza annyira a gyümölcsét ez a fuvarozás.Eltelt megint pár hét , hónap , majd a szerzett pénzből vettek egy Kalashnikov Német gyártmányű gépkarabélyt.GSG-AK47-chargeur_petite.jpg

Találtak Los Santos Határán túl egy Farm-ot.Nagyon megtetszett nekik ez a Farm egy idő után össze is szedték rá a pénzt és megvették azt.

Illegális tevékenységeiket a Farmon folytatták tovább.SRF_barn-and-blue-sky_K-Beiling.jpg

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                           Köszönöm hogy elolvastad, még lesz folytatás! #WilliamsFamily#Illegál

Edited by Roberto D Williams
Link to comment
Share on other sites

  • 6 months later...

Hozz létre egy felhasználót vagy jelentkezz be, hogy hozzászólhass

Regisztrált felhasználóval kell rendelkezz a hozzászóláshoz.

Felhasználó létrehozása

Regisztrálj be a fórumra, egyszerű!

Új felhasználó létrehozása

Bejelentkezés

Regisztráltál már? Jelentkezz be itt.

Bejelentkezés
×
×
  • Új létrehozása...

Fontos információ

Ez a weboldal sütiket tárol a számítógépeden, a jobb böngészési élmény érdekében. A sütiket itt tudod kezelni, a weboldal böngészésével beleegyezel a sütik használatába.